Hónap: 2019 március

A vadkár az a gazdasági kár, melyet a vad normális életvitele során okoz a mezőgazdasági területen. A normális életvitelbe általában a táplálkozás, a mozgás és a búvóhely készítése tartozik bele. Az okozott kárt a vadászatra jogosultnak kell megtéríteni (egész pontosan a kár 90%-át). A vadkár fogalma a mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. Ebből jól látható, hogy nem tartozik a vadkárba az a kár, amely nem jár termeléskieséssel.

Ahogy írtuk a bevezetőben, a felelősség általában a vadászatra jogosultat terheli. Ennek ellenére a vadászatra jogosult köteles odafigyelni a megelőzésre, a károk minimalizálására és a megfelelő kapcsolattartásra is. A vadkárvédelembe, a megelőzésbe beletartozik a megfelelő számú és típusú vadgazdálkodási berendezés elhelyezése és az elterelő etetések is. Emellett a vadászatra jogosultnak tartani kell az előzetesen meghatározott vadelejtési számokat, ami biztosítja, hogy nem engedi a vadállományt elszaporodni, nem fog a vadállomány emiatt potenciálisan nagyobb károkat okozni.

Kármegelőzési kötelezettsége nem csak a vadászatra jogosultnak, hanem a mezőgazdasági termelőnek is van. A föld használója nem csak a vadkár védelmében köteles lépéseket tenni, hanem a vadak védelmében is. Ez általában a vadászatra jogosulttal közösen, együttműködve szokott megtörténni.

A kender az egyik legsokoldalúbb, rengeteg célra felhasználható növényünk. Sokan csak a bódító hatással járó marihuánáról ismerik, azonban készülhet a kender különféle részeiből gyógyító hatású készítmény, üzemanyag, építőipari anyagok, papír is. Lássuk, hogyan lesz a magokból az a növény, ami ennyi mindenre felhasználható.

Az első lépés a magok csíráztatása. Ez általában maximum egy hétig szokott tartani. Ezen a folyamaton sok múlik a végeredményt tekintve, így sokan inkább megvásárolják a már kész kender palántákat, és onnan kezdik inkább a termesztést.

A következő folyamat tehát a palánta fázis, ami általában 2 hétig tart. A palánta fázist elsősorban még fedett helyen szokta tölteni a növény, csak a megerősödés után szokták kiültetni a szabadba. A palánták számára egy melegágyat szoktak készíteni, magas páratartalommal, 20-25 fok hőmérséklettel.

Ezután következik a vegetatív növekedés, ami akár 2 hónapig is eltarthat. Ilyenkor a melegágy már nem elegendő terület a növekedéshez, és át szokták ültetni a növényeket nagyobb helyre, általában cserepekbe. Ha a szabadban termesztünk, akkor ennek az időszaknak a nyár előtti időszakra kell esnie, hogy a virágzás időszakában megkapja a szükséges fénymennyiséget és megfelelő hőmérséklet legyen a növénynek.

A virágzás általában 6-12 hétig tart, attól függően, hogy milyen nemű kenderről van szó. A virágzást követően nincs szükség már másra, mint betakarítani a termést, majd kiszárítani a növényeket.