Szigetvár város 1566-os ostroma kiemelt szerepet kap hazánk történelmében. Nem csak a magyar, hanem a török történelem egyik meghatározó eseménye volt ez a csata, melynek emléket állít minden évben a Szigetváron megrendezésre kerülő Zrínyi Napok.
A magyar oldalról Zrínyi Miklós várkapitány, a török oldalról pedig I. Szulejmán szultán vezette a seregeket.
Szulejmán szultán 1494. november 6-án született, és a szigetvári ostrom során, 1566. szeptember 6-án hunyt el. 26 évesen lett az Oszmán Birodalom szultánja, trónra lépését követően szinte azonnal közép-európai terjeszkedésbe kezdett, melynek végső, de soha meg nem valósult célja Bécs bevétele, a Habsburg-ház nagy hatalmának megtörése volt.
Szulejmán 1521. május 18-án élete első hadjáratára indult körülbelül ötvenezer fős seregével. A török sereg az 1521. évi hadjáratban egy széles rést ütött a Nándorfehérvári határszakaszon, ezért egy új védelmi szakaszra volt szükség, hogy a következő években induló offenzívát valamilyen módon megállítsák. Szulejmán a török haderő mennyiségi és logisztikai fölényének köszönhetően 1526. augusztus 29-én a mohácsi ütközetben vereséget mért Magyarországra, majd szeptember 10-én győztesként vonult be Buda várába.
1566-ban az idős szultán védence, János Zsigmond érdekében az 1564-ben trónra lépett Miksa király ellen személyesen vezetett hadat és Szigetvárt vette ostrom alá. Szükség volt személyes jelenlétére, mivel az elkényelmesedett uralkodóra otthonában nagy nyomás nehezedett. A vár bevételét már nem élte meg, mivel 1566. szeptember 6-án az ostrom alatt életlét vesztette.